Textilruházati ipar

A textil- és ruházati termékek fogyasztása az Európai Unióhoz tartozó és a fejlett országokban növekvő tendenciát mutat, ezen belül az import szerepe előtérbe kerül. Ez a piaci lehetőségeket tekintve, ha kemény versenyben is, de a magyar vállalatok számára is kedvező, a jelenlegi exportértékesítések volumenének folytatására ad lehetőséget.

A textiltermékek export-import forgalmának egyenlege az Európai Unió országaiban aktívumot mutat. Figyelembe véve a hazai vállalkozások tulajdonosi szerkezetében megjelenő viszonylag magas külföldi tőke arányt, ez is kedvező lehetőségeket teremthet a további kapacitások áttelepítésére, a korszerű gyártmányszerkezet további bővítésére.
A ruházati termékek területén az Európai Unió országainak kereskedelmi mérlege dinamikusan növekvő passzívumot mutat. Ez kedvezőtlen hatást gyakorol a bérmunka tevékenységekre is.

Az elmúlt években a szakágazatra vonatkozó stabilizálódási folyamatok, a kialakult piaci pozíciók, a kedvezően megindult műszaki fejlesztések és a vállalkozók tőkeerejének növekedése alapján jó esélyünk van arra, hogy a hazai textil- és ruházati iparban a kedvező folyamatok tovább folytatódjanak. A textiliparban a korszerű termékszerkezet-kialakítási folyamatot nagy erősítheti a műszaki textíliák gyártásának további erősödése, emellett a ruházati termékek, a háztartási textíliák és a lakástextíliák gyártásának fejlődése, talán részben az Európai Unió országaiban felszabaduló kapacitások átvételével is. Ez egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy a ruházati ipar saját anyagos termeléséhez szükséges alapanyagot hazai forrásokból lehessen biztosítani.

A munkaerő ellátás területén a feszültségek azonban tovább fokozódhatnak. A műszaki előfeltételek és a termékszerkezet területén megvalósuló fejlesztések a jelzett termelésnövekedés mellett mintegy 10-20%-os létszám felszabadítást tesznek lehetővé.
A ruházati ipart és azon belül a bérmunkavégzést illetően pozíciónk az Európai Unió piacán várhatóan tovább romlik, a jelenleg még meglévő viszonylagos versenyelőnyünk további, fokozatos romlásával lehet számolni.
A szakágazat fejlődését a következő években az fogja meghatározni, hogy a bérmunkavégzés csökkenő tendenciáját milyen mértékben sikerül a már kedvező tendenciát mutató saját anyagos termeléssel, gyártó-fejlesztő kapcsolatokkal, szellemi tevékenységgel és műszaki fejlesztéssel ellensúlyozni.

A szakágazatban a következő 5-8 évben, csökkenő mértékben ugyan, de sajnos továbbra is a bérmunkavégzés lesz az export meghatározó része.
A saját anyagos termelés bővülését:

  • a textilipar alapanyaggyártó kapacitásának fejlődése,
  • a kereskedelemben felhalmozódott tőke műszaki fejlesztésre történő bevonása és
  • az aktív piaci munka teszi lehetővé.


Figyelembe véve a nemzetközi és a hazai fejlődési tendenciákat, a ruházati iparban a termelés változatlan áron mért alakulásának csökkenése és növekedése egyaránt bekövetkezhet a következő 5-8 évben. A foglalkoztatottak létszáma területén azonban egyértelműen csökkenő tendenciával kell számolni. A vállalkozások tőkefelhalmozása folyamatosan erősödött, ami a nyereséges gazdálkodásban és saját tőke dinamikus növekedésében mutatkozik meg. A megvalósult és folyamatban lévő beruházások megalapozott és jó lehetőségeket nyújtanak a korszerű termelési szerkezet további bővítéséhez, ezen keresztül a piaci pozíciók erősítéséhez.
A textiliparon belül a hagyományos technológiák (fonás, szövés, kötés) területén a hazai alapanyag hiánya és a ruházati termékek területén élesedő versenyhelyzet kedvezőtlen hatást gyakorol. A műszaki textíliák területén ugyanakkor egyre bővülő lehetőségek jelentkeznek a járműipar, a hadiipar, az építőanyag-ipar, a biztonságtechnika, a csomagolástechnika stb. terén, amelyek gyártásának erősödése kedvező hatásokat biztosíthat. A belföldi piac kedvezőbb lehetőségei a reálbérek növekedésével, a műszaki fejlődéssel, valamint az adó- és vámintézkedések fokozatos szigorítása révén várhatóan javuló körülményeket teremtenek. Az Európai Unióhoz való csatlakozás is nagyobb védelmet biztosit majd a hazai piac számára.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években kialakult fejlődési tendenciák folytatásának alapjait, körülményeit a szakágazatok vállalkozói mind a hatékonyság, mind a fejlesztések területén megalapozták.
Szükség van azonban az általunk és a szakma jeles képviselői által is többször megfogalmazott gyengeséget jelentő - a versenyképességet korlátozó - tényezők folyamatos javítására, erősítésére és az ágazatban meglévő erősségekre, fejlesztési potenciálokra épülő stratégia kidolgozására és következetes végrehajtására, a külső fenyegető elemek figyelembe vétele mellett. Erre a vállalatok önmagukban nem lesznek képesek, csak együtt, összefogva, együttműködve, amellett, hogy a piacon természetes versenytársként élnek egymás mellett.
Tovább kell fejleszteni a bérmunka által megalapozott hálózatelvű gazdasági modellt, a jelenlegi piaci trendek és kihívások követelményeinek megfelelően.

Egy ilyen fejlesztési politika következetes végrehajtása eredményeként létrejön egy erős magyar középvállalkozói réteg, megvalósulnak országon belül a kölcsönös érdekeken alapuló integrátor-beszállító kapcsolatok, és ha nem is a korábbi foglalkoztatotti létszámmal, de egy európai mérték szerint is versenyképes ágazat válhat az egyik legrégibb, tradicionális iparágunkból.

[ dr. Kovácsné Ihász Anita ihasz.anita@ikt.hu ]

Fejleszti: Numex Informatika Kft.