Híradástechnika

Bevezetés

A kötet bemutatja az ágazat mindazon jellemzőit, amelyekből az abban a szektorban működő vállalkozások láthatják, hogy milyen hazai és nemzetközi gazdálkodási környezetben, piacon kell tevékenykedniük. A részletes elemzések nem elsősorban a makrogazdasági folyamatok bemutatásának, hanem a mikro-gazdasági környezet elemzésének céljával és igényével készülnek. A jelenlegi kiadvány a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából a Piacgazdaság Alapítvány gondozásában a híradástechnika iparral foglalkozik.

A jelen kiadvány a magyar híradástechnika ipar helyzetét, kilátásait mutatja be. Az elemzéshez a szakágazatra vonatkozó statisztikai adatok feldolgozása, valamint az egyéb, híradástechnika iparral kapcsolatos kutatások tapasztalatainak összegzése mellett kérdőíves felmérés segítségével nyertünk információkat a híradástechnikai termékeket gyártó cégek köréből.

A kiadvány jelen kötetének elkészítése folyamán a következő módszert alkalmaztuk:

  • szekunder információk áttanulmányozását, feldolgozását, rendszerezését (így pl.: publikus adatok, statisztikák, szakirodalom, rendelkezésre álló tanulmányok, EU dokumentáció stb.),
  • primer adatfelvételt és annak feldolgozását (117, a szakágazatban tevékenykedő vállalat strukturált kérdőívvel történő telefonos megkérdezése).


1. Általános információk

A híradástechnika tradicionálisan fontos szerepet tölt be a magyar a gépipari ágazat, illetve tágabb értelemben, az egész hazai ipar struktúrájában. A politikai és gazdasági rendszerváltozást követően az ágazat nehéz helyzetbe került, vállalatai a KGST összeomlásával komoly piacvesztést szenvedtek el. A tendenciaváltás a kilencvenes évek közepétől indult el a multinacionális vállalkozások megjelenésével, amelyek exportorientált termelőkapacitásokat építettek ki Magyarországon, ennek eredményeként a termelés drasztikusan nőtt.

A híradástechnikai szektor az 1995 - 2001 közötti periódusban az ipari termelést négyszeresen meghaladó növekedést produkált. Lényegesen nőtt a terület súlya is, a híradástechnika termékek aránya 1995-ben 2,5%-ot tett ki, az arány 2001-re elérte a 14,7%-ot.

A termelés értéke 2000-ig rohamosan nőtt, 1995 évi változatlan áron számolva hétszeresére - emelkedett. 2001-ben azonban a lendület megtorpant és a kibocsátás, mintegy 5%-kal mérséklődött. A mérséklődés főleg az alkatrészgyártás csökkenő teljesítményének következménye volt, ebben közrejátszott néhány multinacionális cég magyarországi termelését érintő központi döntése is, ezek között gyárbezárások és termelés átszervezések egyaránt voltak.

A 2002. évről közzétett előzetes adatok szerint 2002 ismét a növekedés éve volt, bővültek a kapacitások. A híradástechnikai ipar termelési indexe az előző év január-december időszakkal összevetve - összehasonlító áron - 16%-kal nőtt.

A gépipar , folyó áron, és változatlan áron számított növekedése 1998-ig egyaránt töretlen volt, ekkor kisebb megtorpanás történt, azaz az infláció alatt maradt a növekedés, ebben vélhetően közrejátszott a külföldi tőkebefektetések ütemének lelassulása is. Az 1998-tól tapasztalt növekedés 2000-ig reálnövekedés volt. 2001-ben a gépipari fejlődés üteme ismételten mérséklődött, ennek a rendkívül exportérzékeny ágazat meghatározó nyugat-európai piacain tapasztalt recesszió volt az oka. Ugyanezen periódus alatt a híradástechnikai iparban a fejlődés mind nominál-, mind reálértékét tekintve határozott és egyértelmű volt, nem érvényesült az 1999-ben tapasztalt gépipari növekedési ütem-lassulás. Ez az időszak még az erőteljes beruházások periódusa volt, és a visszaesés mindössze 2001-ben következett be, ennek indítékai között a már említett exportpiaci recesszió mellett, közrejátszottak a multinacionális cégek Magyarországgal is kapcsolatos termelésszervezési és kapacitás áthelyezési döntései is.

A híradástechnikai ipar értékesítési irányait külön is vizsgálva abból kell kiindulnunk, hogy a kiépített kapacitások egyértelműen export célokat szolgálnak, ezt tükrözi a kiemelkedően magas exporthányad, amely még a járműipar által determinált kiugró általános gépipari mértéket (88%) is meghaladó, 2001-ben 90% volt.

A belföldi és az exportértékesítés 2000-ig dinamikusan nőtt, különösen a kivitel esetében regisztrálhattunk magas - közel hatszoros - növekedési rátát. Ezzel szemben a belföldi értékesítés mérsékeltebb, ugyancsak 1995 évi bázis áron számolva, 2,5 szeres, volt. A 2001 évi értékesítés-csökkenés különösen a hazai piacon volt erőteljes, ahol elérte az 50%-ot, ebben a belföldi piacon tapasztalt beruházás mérséklődés és a multinacionális vállalatok kooperációs kapcsolataiban mutatkozó változások egyaránt szerepet játszottak. Az export értékesítés vonatkozásában, nominálértékben minimális növekedés, változatlan áron csökkenés következett be.

Az előzetes adatok szerint 2002-ben az ágazatban az értékesítés indexe közel 16%-os bővülését mutatott 2001-hez képest, ezen belül az export 20%-kal nőtt, míg a belföldi eladás 80%-ra csökkent.

A híradástechnikai ipar termelése magában foglalja az elektronikai alkatrészek (félvezetők, ellenállások, kondenzátorok, elektromechanikai alkatrészek, részegységek, stb.), az ipari híradástechnikai termékek (távközlési berendezések, telefonközpontok, átvitel-technikai berendezések, telefonkészülékek, műsorszóró adóberendezések stb.), a híradástechnikai fogyasztási cikkek (televíziókészülék, videó, magnetofon, rádiókészülék stb.) gyártását.

A magyarországi statisztikai besorolási rendszer (TEÁOR), a DL villamos gép, és műszergyártáson belül, a híradástechnikai termékek gyártását a 32. csoportban tartja számon, ezen belül, az alábbi szakágazatokat különbözteti meg:

  • 32.1. Elektrotechnikai alkatrészgyártás
  • 32.2. Ipari híradástechnikai termékek gyártása
  • 32.3. Híradástechnikai fogyasztási cikkek gyártása


1.1. A szakágazatok fejlődése

A híradástechnikai ipar fejlődése kapcsán néhány olyan általános tendenciára kívánunk rávilágítani, amely valamennyi szakágazatra általánosan érvényes:

  • A híradástechnikai ipar komoly szakmai hagyományokkal rendelkezik Magyarországon. Világraszóló találmányok születtek, illetve találmányok egész sora fűződik magyar tudósok nevéhez. Kiemelnénk Puskás Tivadar, Kozma László, és Gábor Dénes munkásságát.
  • A második világháború előtt, olyan nemzetközileg elismert vállalatok egész sora tevékenykedett Magyarországon, mint az Ericsson, a Siemens, a Tungsram, az Orion, vagy a Standard.
  • A szocialista gazdasági viszonyok között a háború előtti cégek államosított jogutódjai, valamint az időszak során alapított vállalatok műszaki fejlődése erőteljesen lelassult.
  • Az iparág műszaki színvonalát a KGST elvárásai határozták meg, mindazonáltal a magyar híradástechnikai termékek fejlettségük alapján az akkori "szocialista világ" élvonalát képezték.
  • A 90-es évek elején, a KGST összeomlásával az ágazat vállalatai csődközeli helyzetbe kerültek.

  • A vállalkozások számára az 1990-1995 közt lezajlott privatizáció jelentett kiutat a nehéz helyzetből.
  • A piac leglátványosabb vonása a híradástechnikai ipar világcégeinek magyarországi megjelenése. Ma már elmondható, hogy a szakma legnagyobb európai és távol-keleti cégei jelen vannak Magyarországon a termelőbázisaikkal.
  • Az elmúlt egy-két évben a multinacionális cégek tevékenysége kapcsán új fogalommal kellett megismerkednünk, nevezetesen a kivonulással, a termelőkapacitások "keletre telepítésével".
  • A híradástechnikai ipar további jellemzője, hogy 2000-ig, a keresleti piac következtében, az ágazatban tevékenykedő magyar vállalkozások is fejlődtek. Segítette a növekedést a magas színvonalú tudással rendelkező műszaki értelmiség megléte is.
  • A piac új és jövőbemutató elemét jelenthetik a multinacionális cégek megváltozott stratégiája: egyrészt a betanított, összeszerelő munkán túlmutató, a magyar szakképzett munkaerőt használó értéknövelt tevékenységek erősödése, továbbá a kutató-fejlesztő részlegek Magyarországra telepítései. Ennek több kedvező példájával találkozhattunk az utóbbi években / Nokia, Philips stb. /.

A bemutatott, és távolról sem teljes képet, a továbbiakban szakágazatonként árnyaljuk, majd az egyes területek súlyának változását elemezzük.

Híradástechnikai alkatrészgyártás
A híradástechnikai alkatrészek gyártásának komoly hagyományai vannak Magyarországon. Ezt fémjelzi a Tungsram, és a REMIX tevékenysége, de komoly alkatrészgyártó bázissal rendelkezett az ORION és a VIDEOTON is.

A híradástechnikai iparon belül az alkatrészgyártás is megszenvedte a rendszerváltással együtt járó drasztikus piacvesztést. Az ágazat, a kilencvenes évek elején bekövetkezett visszaesést és válságot követően, 1994-től rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül. 1995 és 2000 között reálértékben közel 15-szörösére nőtt a termelés értéke, ami messze az ipari átlagot meghaladó mértékű növekedés. Egyes években, így 1999-ben a folyó áron számított növekedés négyszeres, míg 2000-ben újabb kétszeres volt, ugyancsak ebben az évben érte el csúcspontját, részesedése ekkor 30%-ot ért el a szakágazat kibocsátásában. A gyors termelésnövekedést az utóbbi években a munkahelyek számának bővülése is kísérte. A látványos felfutás elsősorban olyan külföldi érdekeltségű vállalatok tevékenységéhez, magyarországi tőkebefektetéséhez kapcsolódik, mint amilyen például a Philips, az Elcoteq, a VDO, és a Zollner.

A multinacionális cégeik által létrehozott kapacitások messze meghaladják a belföldi igényeket, egyértelműen exportorientáltak. Némely vámszabad területen folytatott termelés teljes egészében kivitelre kerül, és az adott cég világhálózatába integrálódik. Mindebből az is következik, hogy a termelési volumenekkel, fejlesztésekkel stb. kapcsolatos döntések nem Magyarországon, hanem a vállalatok központjában születnek. A 2000-ig regisztrált, zöldmezős beruházások egész sorának belépésével fémjelzett folyamat 2001-ben érezhetően megtört, és a termelőkapacitások egy részének Kínába telepítése következtében az alkatrészgyártás értéke jelentős mértékben visszaesett.

2002-2003 fordulóján több üzemben is a termelés bővítését tervezik, pl: a Flextronics 2003-ban több mint 2000 új munkaerő felvételére készül.

Ipari híradástechnikai termékek gyártása
A híradástechnikai iparon belül, az ipari híradástechnikai termékek gyártása, az 1990-es évek eleje óta stabilnak tekinthető. A növekedés üteme azonban nem tudott lépést tartani a másik két szakágazatban megfigyelhető trendekkel. A 1995. és 2000. között gyakorlatilag stagnált a szakágazat termelésének értéke, ami 2000-ben 79 milliárd Ft volt. Ennek következtében a híradástechnikai ipar 1995-ben még legfontosabb szakágazatából (az össztermelés több mint felét ez az ágazat adta) a harmadik helyre szorult vissza (jelenleg az összetermelés 7%-át adja). További számottevő különbség a másik két szakágazattal összevetve, hogy az ipari híradástechnikai termékek zömét, 2000-ben több mint 80%-át a belföldi piac vette fel.

A szakágazat termelésében fordulópontot jelentett a 2001. év, azáltal, hogy minden korábbinál magasabb, 50%-os termelésbővülés valósult meg, ebben szerepet játszott a mobil- és a kábeltelevíziós hálózatok fejlesztése.

Az ipari híradástechnikai termékek gyártási struktúrája az 1990-es években jelentős mértékben átrendeződött. Gyakorlatilag megszűnt a vezetékes átvitel-technikai berendezések, a gáz-, kőolajvezetékek technológiai hírrendszereinek gyártása. A szélessávú mikrohullámú berendezések termelése (FMV), a TV, rádióstúdiók audio berendezéseinek gyártása (BEAG), a TV átjátszó-adók előállítása (BHG) is jelentős mértékben lecsökkent vagy megszűnt.

A rendszerváltozás előtt a szakágazat termelésének jelentős hányadát adta a katonai híradástechnikai berendezések, rendszerek gyártása. A profil valamennyi híradástechnikai gyártónál, így a VIDEOTON-nál, a FMV-nél, az ORION-nál, a Telefongyárnál, a BRG-nél és, a BHG-nél, egyaránt jelen volt, ma már ez a profil is megszűnt. Kissé szűkül a betanított munkát igénylő gyártás piaca is, mivel ez a jelenlegi magyar költségszinten már nem versenyképes, ezért pl: a Videoton 1000 fős leépítésre kényszerül 2003 folyamán.

Az 1990-es években az ipari híradástechnika helyzetének alakulásában meghatározó szerepet játszott és játszik ma is a távközlés kiemelt fejlesztése, különösen a MATÁV és a piaci liberalizációt kihasználó alternatív szolgáltatók által eszközölt beruházások. A hagyományos profilok közül változatlanul meghatározó szerepet játszik a távbeszélőközpont-gyártás (Siemens és az Ericsson), bár magyarországi termelése a korábbi évekhez képest csökkent.

Híradástechnikai fogyasztási cikkek
A híradástechnikai fogyasztási cikkek gyártásának helyzete 1992-93-tól kezdett stabilizálódni, és az évtized második felétől különösen gyors növekedésnek lehettünk tanúi. 1995 és 2000 között, a reál értékben számított kibocsátás közel a 18-szorosára nőtt, és 2000-ben meghaladta a 744 milliárd forintot. 2000-ben a szakágazat adta a híradástechnikai ipar kibocsátásának több mint 60%-át, az arány 2001-ben tovább nőtt, és elérte a 75%-os szintet. Új exportorientált beruházások belépésének eredményeként a szakágazat részesedése tovább emelkedett, gépiparon belüli súlya elérte a 20%-ot.

Az értékesítést korábban is az export magas részaránya jellemezte, ami azonban még fokozódott is az elmúlt években. A kivitel súlya a teljes értékesítésen belül az 1995. évi 69%-ról 2001-re közel 90%-ra emelkedett. Az export 1995-től rendkívül dinamikusan bővült, ezzel szemben a belföldi értékesítés több évi visszaesés után csupán az utóbbi néhány évben élénkült, azonban a 2002. évi előzetes adatok ismételt csökkenést mutatnak.

Az iparág korábbi két nagy cége - a VIDEOTON és az ORION - válságos időszakot élt át a kilencvenes évek elején. Az előbbi karcsúsítva, a korábbinál szerteágazóbb profillal működik, míg a második orosz tulajdonba kerülve kizárólag összeszerelő tevékenységet folytat.

A szakágazat termelésében ma már meghatározó szerepet játszik néhány multinacionális cég magyarországi megjelenése és beruházása, köztük a Philips, a Samsung, és a Sony jelentősége kiemelkedő. A Philips konszern veszteségei miatt globális átszervezést hajtanak végre 2002 végén - 2003 elején: Franciaországból Székesfehérvárra települt a hagyományos képcsöves televíziók gyártásának egy része, továbbá a számítógép-monitorok gyártását Magyarországról Kínába helyezték át. Az új stratégia szerint Magyarországra a kevésbé munkaigényes és az életciklus elején járó termékek gyártását telepítik. Emellett a termelő tevékenységet kapcsolódó szolgáltatás-nyújtással és fejlesztéssekkel bővítik.

Az egyes szakágazatok súlya
A vizsgált időszakban szembetűnő az ágazat struktúraváltozása, az alkatrészgyártás többé-kevésbé stabil aránya mellett, radikális változás következett be a fogyasztási cikkek gyártásának növekedésében az ipari elektronikai termékek rovására.

A híradástechnikai fogyasztási cikkek aránya a termelésen belül 1995-ben 27%-ot tett ki, ezzel szemben 2001-ben már meghaladta a 75%-ot. Az ipari híradástechnikai termékek esetében, éppen ellenkező arányokat tapasztaltunk, részesedésük ebben az időszakban, 57%-ról, 10%-ra zuhant.


1.2. Beruházási helyzet

A korábbi évek slágerberuházásai közé tartozó híradástechnikai alkatrészgyártás területén az elmúlt egy-két esztendőben kapacitásbővítésnek és kapacitásleépítésnek (pl. Flextronics-nál) is tanúi lehettünk.

Az Artesyn Technologies Inc. osztrák üzemének Magyarországra hozatala 2003 tavaszán nem jelentett ugyan létszámnövekedést a cég tatabányai üzemében, viszont a korábbi elektronikai tekercsek gyártása helyett a nagyobb értéket képviselő tápegységgyártástól az árbevételük megduplázását remélik.

A Jabil Circut Inc. 2000 őszén, zöldmezős beruházással építette fel a 450 fős nyomtatott áramkörgyártással foglalkozó üzemét a Tiszaújvárosi Ipari Parkban. 2003 év elején döntöttek arról, hogy bővítik itteni kapacitásaikat, és Magyarországra hozzák az eddig a brit Coventryben folyó termelést, közel 800 főnek biztosítva ezzel munkahelyet.

Az ipari híradástechnikai termékek gyártásában a szakmai befektetők egyre óvatosabbak, mivel a telefóniával kapcsolatos extenzív fejlesztések jórészt lezajlottak, jelenleg mindössze a Vodafone hálózatkiépítése folyik. A fejlesztések döntően az intenzív szakaszba léptek, ahol megnő a szolgáltatások szerepe, ezek viszont nem tartoznak a gyorsan megtérülő beruházások közé.

A 2001. évi beruházások teljes összege pl. a Videotonnál 3,3 Mrd Ft-ot tett ki, ebből 2,6 Mrd Ft a saját technológiai, infrastrukturális beruházás volt.

Egyre nagyobb jelentőségűek, a VIDEOTON vállalatcsoport életében is, a más cégeknek is nyújtott mérnöki tevékenységek, logisztikai szolgáltatások. A mobiltelefóniával felfutó, várhatóan a katonai rádiógyártásban is újra szerepet kapó Rendszertechnika Kft-nél is történtek beruházások.

A híradástechnikai fogyasztási cikkek gyártása terén a legnagyobb beruházások a Samsung nevéhez kapcsolódnak, a cég zöldmezős beruházás keretében két új gyárat létesített:

  • egy alkatrészgyárat, Szigethalomon, és
  • egy TV-képcsőgyárat, Gödön.

A szakágazat területén számos "kapacitás-átrendezés" is történt, ezek korábbi Magyarországon működő gyártósorok továbbvitelét és újak letelepítését jelentették. Ilyen váltások történtek a Samsungnál és a Philipsnél is.

A híradástechnikai iparban végrehajtott beruházások mellett, új elemként, említést kell tennünk a "piacelhagyásokról" is.

Az iparág, és ezzel párhuzamosan az egész nemzetgazdaság 2000-ben szembesült először azzal az új helyzettel, hogy a multinacionális cégek globális stratégiájába a termelőkapacitások kivonása is beletartozik:

  • A Mannesmann-VDO, a Philips - korábban VIDEOTON - sárbogárdi gyárának megvásárlásával érkezett Magyarországra. A cég 1100 munkavállalónak adott munkát, a gyárban éves szinten 1,3 millió darab autórádiót szereltek össze. A német anyavállalat döntése értelmében 2000 novemberében zárt be az üzem, miután a gyártókapacitásokat Kínába szállították .
  • A Mannesmann-nal szoros üzleti kapcsolatban álló japán Shinwa cég, miskolci gyárát zárta be, amelyet korábban 25 millió $-os beruházással létesített. A Shinwa ugyancsak Kínába telepítette át gyárát.
  • A Flextronics 2002 áprilisában döntött a korábban nagy reményekkel indított X-Box játékkonzolok gyártásának Kínába helyezéséről.

Mindhárom leépítés és áthelyezés indoka az olcsó kínai munkaerő által biztosított költségcsökkentés volt.

Az utóbbi évek folyamatos kivonulási, leépítési bejelentései mellett azonban szép számban akadnak olyan cégek, amelyek új termék gyártását hozzák Magyarországra vagy fejlesztik termelésüket. Annak ellenére, hogy az olcsóbb munkaerő és egyéb költségek miatt sok cég Kínába települ, Magyarország még mindig vonzó tud lenni. Az egyszerűbb gyártási folyamatok esetében Magyarország már nem tekinthető gazdaságosnak, a magasabb hozzáadott értékű gyártmányok esetében nagy eséllyel veszi fel a versenyt a nyugat európai országokkal vagy az Egyesült Államokkal.

A fentiekre számos példát találunk. Míg a Flextronics 2002 áprilisában az X-Box játékkonzolok gyártásának Kínába helyezéséről döntött, egy évvel később a sárvári és a zalaegerszegi üzemeinek 2100 fős bővítésére készül, ami részben új termék gyártásán, részben a gyártáshoz kapcsolódó szolgáltatások (logisztika, javítótevékenység) fejlesztésén alapul. A magyarországi Philipsnek is hasonló a stratégiája:

  • leállították Székesfehérváron a videomagnó készítését, és helyére DVD gyártást kezdtek,

  • a győri üzemükben a számítógépben használt CD-írók előállítását ugyancsak korszerűbb digitális eszközökkel: DVD írók gyártásával váltották fel,
  • a szombathelyi üzemből a hagyományos képcsövek gyártása átkerült Kínába és a helyén már csak folyadékkristályos monitorok szerelése folyik.

A híradástechnikai ipar jövője szempontjából ma kulcskérdésnek látszik a multinacionális vállalkozások várható reakciója Magyarország 2004. évi EU-csatlakozásával összefüggésben.

Azok a cégek, amelyek hosszabb távú stratégia keretében döntöttek magyarországi megjelenésükről és kelet-európai régis központot építettek ki nálunk, továbbá azok, amelyek, kutató-fejlesztő bázist is kialakítottak a puszta összeszerelés mellett vélhetően nem csökkentik magyarországi aktivitásukat. A nyugat-európai cégek jelenleg meglehetősen nagy adókedvezményt kapnak, és az EU csatlakozás után még néhány évig biztosítják számukra az EU-val folyó tárgyalások következményeként az adókedvezményeket (társasági adó, iparűzési adó stb). A várható EU-tagság kimondottan kedvező lehet azon távol-keleti és amerikai gyártók számára, amelyek innen látják el, illetve a jövőben innen kívánják ellátni az EU-t.

A kizárólag rövid távú előnyöket, adókedvezményeket, olcsó munkaerőt preferáló cégek körében nem lehet figyelmen kívül hagyni a kivonulás lehetőségét sem. Ezeknek a cégeknek vonzó lehet az olcsóbb kínai, román és ukrán munkaerő, döntéseikben további szempont lehet a rendkívül erős forint és a jelentős hazai reálbér-növekedés.

Az elkövetkező évek feladatai közé tartozik

  • a szakképzett munkaerő további biztosítása,
  • a "Smart Hungary" befektetési politika érvényesítése,
  • valamint az ország sikeres EU csatlakozása.


1.3. Külkereskedelem

A Magyarországon kiépített multinacionális termelőkapacitások jellegéből következően, az export meghatározó jelentőséggel bír az iparág tevékenységében, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a kapacitások kiépítése már eleve az exportpiacok igényeinek figyelembe vételével, a multinacionális cégek globális stratégiájának megfelelően történt.

A híradástechnikai termékek külkereskedelmét, a multinacionális vállalatok globális üzlet és termékpolitikája következtében, továbbá a bérmunka és vámszabad területeken végzett összeszerelő tevékenysége következtében hatalmas értékű árumozgás jellemzi.

Az áttekintett időszakban a fontosabb híradástechnikai termékek importja folyó áron számítva 11 szeresére, az export 16 szorosára nőtt. A mutatókat 1995 évi bázisáron vizsgálva, az áttekintett időszak során a behozatalban ötszörös, a kivitelben hét és félszeres bővülés volt kimutatható.

A külkereskedelmi forgalom alakulásában az 1999. év mérföldkőnek tekinthető, mivel a növekedés az export és az import tekintetében lényegesen felgyorsult, közel duplájára nőtt, 2000-ben a magas bázist követően 37%-os import és 44%-os exportbővülés következett be. Mindkét mutató reálnövekedést jelent, lényegesen meghaladva az inflációs rátát.

A 2002-es év is jelentős exportbővüléssel járt- az előzetes adatok szerint. Abban az évben a híradástechnikai ipar exportértékesítése 20%-kal bővült 2001-hez viszonyítva.

Az egymással szinkronban futó export és import adatok a hazai híradástechnikai ipar magas fokú integrációját tükrözik, mindez a multinacionális vállalkozások aktív magyarországi politikájának következményeként értékelhető.


1.3.1. Híradástechnikai termékek importja

A híradástechnikai termékek behozatalában meghatározó szerepe van a különféle alkatrészeknek, részegységeknek. A legnagyobb tételt az integrált áramkörök és videó alkatrészek képezik.

A 2001. évi import negyedét képezte az integrált áramkör, de magas 10%-os a nyomtatott áramkörök aránya is.

Amint arra az általános tendenciák között rámutattunk, az import legjelentősebb tételei az alkatrészek. Az ágazat összeszerelő jellegéből következően, reálértékben öt és tízszeres növekedés volt megfigyelhető 1996-2001 között.

A legmagasabb növekedést az elektroncsöveknél tapasztaltuk, amely folyó áron számítva 50 szeres. Ugyancsak magas az integrált áramkörök importja, ez folyó áron számolva 31 szeres növekedést takar, amely 1995 évi bázis áron számolva is több mint 14,5 szeres emelkedés. Az integrált áramkörökhöz hasonló felfutást tapasztaltunk a nyomtatott áramkörök, ellenállások és a kondenzátorok esetében is.

A behozatal további sajátosságaként emelhetjük ki a késztermékek relatíve alacsonyabb arányát, ez a TV-készülékeknél és a videóknál egyaránt megfigyelhető, ez annak következménye, hogy a hazai gyártásban összeszerelt készülékek több világmárkát foglalnak magukba, és ezek a hazai piacon kedveltek, elég, ha csak a Samsungra és a Sonyra hivatkozunk.

A behozatal meghatározó relációi Németország, Ausztria, Japán és Kína, összefüggésben a multinacionális cégek beszállítói gyártóbázisainak lokációjával. A termékek legnagyobb importőrei maguk a multinacionális gyártó cégek, melyek termelésében nagy szerepet játszanak a vámszabad területeken történő termelési folyamatok. A nagy importőrök közé tartoznak a Philips a Samsung, a Sony, a Nokia stb. cégek, de az alkatrészek importőrei közé tartoznak a szerződéses gyártók, mint a Flextronics, vagy az Elcoteq.


1.3.2. Híradástechnikai termékek exportja

A híradástechnikai termékek exportjában a késztermékek dominanciája figyelhető meg, legnagyobb súllyal a mobiltelefonok, színes TV-k, a videórekorderek és a vezetékes telefonok szerepelnek benne, jelentős továbbá a magyar ipar hagyományosan magas színvonalú hangszórói is. Ez a három termékcsoport a hazai kivitel több mint felét tesz ki.

A kivitel legnagyobb tételét a Nokia által Magyarországon összeszerelt rádiótelefonok képezik, a teljes export mintegy harmadát kitéve. A videórekorderek exportja gyakorlatilag nulláról indult és 2001-re elérte a 160 milliárd forintot, amely megközelítőleg azonos a színes TV exporttal.

A híradástechnikai ipar legnagyobb exportőrei a Magyarországon működő multinacionális cégek összeszerelő üzemei. Ezek közül a legjelentősebbek a Nokia, a Flextronics, a Philips, a Samsung és a Sony.

A 3,5 millió darabos színes TV és, az 5 milliót meghaladó videó export nemzetközi méretekben is számottevő nagyságrendet képvisel. A videók esetében tapasztalt exportcsökkenés a nyugat-európai DVD-lejátszó piac élénkülésének tudható be, amelynek következtében lényegesen csökkent a videók iránti kereslet.

Az exportált termékek a multinacionális cégek hálózatában kerülnek értékesítésre, döntően az EU, és a kelet-európai országok piacain.

A külkereskedelemmel kapcsolatos kutatási eredményeinket abban összegezhetjük, hogy a külkereskedelemben realizált termékek köre és mennyisége a hazai híradástechnikai ipar összeszerelő jellegét tükrözi, általánosságban kimutatható, hogy az import legnagyobb tételét az alkatrészek az export meghatározó hányadát a rádiótelefonok, kész színes tévékészülékek és videók képezik.


2. A szakágazat várható fejlődési tendenciái

2.1. A kereslet várható alakulása, és az azt befolyásoló tényezők

A híradástechnikai termékek iránti várható kereslet két aspektusban vizsgáltuk

  • egyrészt, a piac hazai
  • másrészt, külföldi piaci lehetőségek vonatkozásában.

A legnépszerűbb szórakoztató elektronikai termék a színes TV esetében a penetráció eléri a 92%-ot. A cserélődés üteme Magyarországon viszonylag lassú, átlagát tekintve 10 év körüli. Az elterjedtség további növekedése minden bizonnyal nem haladja meg a 3-5%-ot. A piaci fejlődés szempontjából további tartalékot jelenthetnek a másodkészülékek, ezek aránya ma alig több mint 14%, növekedés ebben a szegmensben akár a 30-35%-ot is elérheti.

A második legnépszerűbb termék a videomagnó esetében a jelenlegi 51%-os ellátottság, minden bizonnyal a színes TV-nél alacsonyabb, 60-70% között tetőzhet.

Sajátos helyzet alakult ki a telefóniában. A vezetékes távbeszélőkészülékek száma 3736 ezer előfizető bekapcsolásával tetőzött és elindult a lassú csökkenés. Ezzel szemben a mobilpiac 2003-ben első negyedévében már a 7 milliós előfizetői számot közelíti.

A Magyarországon kiépített multinacionális kapacitások nem a hazai igényeket veszik alapul kapacitásaik kiépítésénél, európai léptékben tervezve programozzák termelésüket.

A kisebb hazai gyártók termelése a piaci korlátokat kevésbé érintik, keresleti helyzetük termékeik újszerűségétől, műszaki tartalmától függ, míg a piacra jutás, főleg külföldön marketing módszerek alkalmazásának függvénye.


2.2. Az ágazat jellemzői és az ezzel kapcsolatos fontosabb siker és kockázati tényezői

Munkánk során 117 híradástechnikában tevékenykedő, legalább 1 alkalmazottal rendelkező cég véleményét dolgoztuk fel.

A híradástechnikában tevékenykedő cégek erősségeik és gyengeségeik megfogalmazásakor az alábbi véleményeiknek adtak hangot. A híradástechnikai vállalkozások legfőbb erősségei innovatív képességükből, a méretükből következő rugalmasságukból, az egyedi elvárásokhoz való alkalmazkodásukból, továbbá a magasan képzett szakembergárdájukból adódnak. Fontos számukra a korrekt piaci magatartás, amellyel hosszútávon tudják megtartani üzleti partnereiket.

A cégek gyengeségei egyértelműen az előzőekben is vázolt tőkehiányra, a piaci kapcsolatok problémáira vezethetőek vissza, és ennek következményei az elhúzódó fejlesztések, az elégtelen marketing munka és a piaci bizonytalanság.

A magyar híradástechnikai cégek az iparág lehetőségeit abban látják, hogy termelési együttműködések létesítése, külföldi kooperációk keresése ill. azok bővítése és így a vásárlói piac megélénkülése révén mód nyílik az exportpiacok bővítésére, a termékstruktúra váltásra, és az így kapott tőkebevonás megoldaná az ágazat fejlődését. Fontos tényezőknek számítanak a vidéki terjeszkedés lehetőségeinek minél nagyobb kihasználása. Ezzel kapcsolatosak az értékesítési lánc megerősítésére vonatkozó javaslatok is.

Tanulságosak azok a meglátások, amelyek az ágazat korlátait fogalmazzák meg. Ezek a vélemények alapvetően két álláspont köré koncentrálódnak, nevezetesen a tőkehiány, a likviditási problémák, a piaci korlátok, és ebben is a termékek versenyhelyzetének jelenlegi bizonyos mértékű kedvezőtlen pozícionálása. Ebbe illik bele a belföldi piac korlátai, az új termékek esetében jelentkező nagyfokú kockázati tényezők, amelyek egyben a cégek fejlődési korlátait jelenthetik.


3. Az EU csatlakozás várható hatásai

A híradástechnikai termékek gyártói már ma is EU-konform módon tevékenykednek, hiszen többségükben, különösen a multinacionális vállalatok révén már ott vannak export termékeik révén az EU piacain, és többnek az anyavállalata is EU tagállamban tevékenykedik. A cégek rendelkeznek megfelelő minősítésekkel (ISO) ahhoz, hogy versenyképesek legyenek az EU piacon lévő gyártókkal. Az ISO általánosan elfogadott minősítési rendszer, és ezen kívül külföldi cégeknek van saját egyedi minőségellenőrzési szabályzat, amellyel a minőséget szavatolják. A teljes minőségellenőrzési rendszer beintegrálódik az EU a C? megfelelőségi rendszerébe, és a végső célkitűzés, hogy lehetőség szerint minden termék ilyen minőségi jelzéssel rendelkezzen.

Szabadalmakra egyes EU országokba különböző támogatásokat kaphatnak a tagállamok, pl. Ausztriában az osztrák innovációs ügynökségtől támogató hozzájárulást kaphatnak a hitelfelvételhez a szabadalmaztatás költségeinek fedezésére.

Az EU csatlakozás esetében nem kell beviteli értéktöbbleti adót fizetni a vállalkozásoknak, amennyiben termékét EU országba szállítja, vagy azt onnan szerzi be. Valószínűleg az EU tendereken a sikeresebb részvételt is elő fogja mozdítani, ha tagjai leszünk az Uniónak, mivel ezzel export lehetőségeink is növekedni fognak. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy megnő a hazai piacon a versenyhelyzet, mivel az EU országok híradástechnikai termékei is vámmentesen tudnak bejutni Magyarországra. Ezért a magyar cégeknek már most célszerű foglakozniuk termékeik költségcsökkentésével, új termékek fokozott innovatív fejlesztésével, hogy termékeik az uniós csatlakozás küszöbén minél versenyképesebbek legyenek a tagországok híradástechnikai termékeivel.

Az EU csatlakozással növekszik majd a magyar híradástechnikát előállító gyárak vonzereje az Európai Unión kívüli (USA, Távol-Kelet stb.) piacokon, hiszen a magyar vállalkozásokkal kooperálva egyúttal bejuthatnak az EU piacaira. Ennek a lehetőségnek a tudatában már ma is számos nem európai gyártó keresi az együttműködési lehetőségeket a magyar híradástechnikai gyártó cégekkel. Jó példa erre az Ecoteq, amely szingapúri cégként a magyar piacon már évek óta jelen van, megelőlegezve hazánk EU tagságát.

A híradástechnikai cégek véleményét az EU csatlakozás hatásairól az alábbiakban lehet összefoglalni:

  • az exportlehetőségek kedvezőbbé válhatnak,
  • a belföldi piac kedvezőtlenebb lehet a konkurencia erősödével,
  • a technológia transzfer sokkal hatékonyabb lehet,
  • a termelési struktúraváltás és a termelési kooperáció gyorsabban változhat,
  • az árszínvonal növekedhet,
  • az adózás és a vámok kedvezőbbek lehetnek,
  • nagyobbak lesznek a minőségi követelmények, és a minőségbiztosítás követelménnyé válik,
  • képzések pl. nyelvi, szakmai stb. válhatnak szükségessé.

Az EU-ba történő exportra vonatkozásában mindenképpen előre érdemes elemezni a kockázati tényezőket, amelyek ezzel kapcsolatban felmerülhetnek. Ennek értelmében fontos a híradástechnikai termékekre vonatkozó kockázati tényezők pontos és korrekt felmérése termék piacra lépésének esélyére és veszélyeire vonatkozóan az alábbiak:

  • a híradástechnikai termékek műszaki paramétereinek összehasonlítása az EU országok piacain lévő gyártmányokkal,
  • piaci és marketing tényezők összehasonlítása a versenytársak tevékenységével,
  • az EU országok általános és az egyes tagállamokra vonatkozó specifikumok terméktámogatási rendszerének elemzése, ártényezők elemzése.

[ Vajdáné dr. Horváth Piroska horvath.piroska@ikt.hu ]

Összességében az EU csatlakozás mindenképpen új utakat nyit meg a híradástechnikai ipar számára, mivel az export lehetőségek, a technológia átvétel, az adózás, valamint a vámmentesség az EU piacaira való minden akadály, korlátozás nélküli bejutás növeli a híradástechnikai gyártók kilátásait. Ezzel együtt törekedni kell az egyre jobb műszaki és minőségi paraméterek minél magasabb szintű teljesítésére.

Fejleszti: Numex Informatika Kft.